Tartalomjegyzék
Ismerj meg 8 olyan fajtát, amelyeket nem látunk folyton az utcán.
PULI
A puli fajta a felmosórongyra emlékeztető alternatív külsejéről ismert. Amellett, hogy mulatságos összehasonlításokat érdemel, a különös megjelenés hasznos is: megvédi a kölykök bőrét a víztől és a hámlástól.
Nem tudni biztosan, honnan származik a pulis, de bizonyíték van arra, hogy az ókori rómaiaknak is voltak hasonló kutyáik, és van rá bizonyíték, hogy a fajta több mint 6000 éves.
Annyit tudunk, hogy Ázsiában már több mint 2000 évvel ezelőtt is megtalálható volt, és ezer évvel ezelőtt jelent meg Magyarországon (a fajta szülőhazájának tartott országban).
A magyarok hamar átvették a juhok gondozására szolgáló állatokat - egy hasonló, de nagyobb méretű kutyafajtával, a komondorral együtt. Mindkét kutyafajta éjjel-nappal vigyázott a nyájakra, a puli őrködött, a komondor pedig szükség esetén izmosodott, hogy elriassza a ragadozókat.
Bár a fajta különlegesen hosszú szőre természetes módon nő, a gazdáknak mégis aktívan gondoskodniuk kell a kutya megjelenéséről, tisztán tartva azt. A szőr elég hosszúra nőhet, hogy a földig érjen, vagy rövidre vágható. A kutyák nagyon aktívak és intelligensek, és sok figyelmet és mozgást igényelnek.
XOLOITZCUINTLI
Ismertebb nevén meztelen mexikói , a xoloitzcuintli olyan ősi, hogy a fajtát már az aztékok is imádták. A mitológia szerint Xolotl isten az Élet Csontjának egy szilánkjából készítette a kutyákat, ugyanabból a remekműből, amelyből az egész emberiséget is megteremtette. Xolotl az embereknek ajándékozta a kutyát, arra kérve őket, hogy életük árán is gondoskodjanak róla. Cserébe a kutya vezeti az embert a halál világába.
A mexikói peladok szelíd és hűséges kutyák, ha elérik a felnőttkort, de amíg érzelmileg nem válnak éretté - ami közel kétéves korukban történik -, még nagyon zajosak és tele vannak energiával. Krémre és sok fürdetésre van szükségük a leégés, a pattanások és a száraz bőr megelőzése érdekében.
PERUI SZŐRTELEN KUTYA
Nem, a név hasonlósága az előző fajjal nem puszta véletlen - sok tekintetben olyanok, mint a Mexikói meztelen férfiak Ezeket a kutyákat egy másik ősi civilizáció is imádta, ezúttal az inkák, de a fajta valójában sokkal régebbi, mint az inka kultúra.
A fajta már Kr. u. 750 óta szerepel perui művészeti alkotásokon. A perui néphit, amely nagyrészt az inkák történetein alapul, azt állítja, hogy egy ilyen kutya ölelése gyógyítja az egészségügyi problémákat, különösen a gyomorfájást.
Sajnos az állatok majdnem kipusztultak a spanyol hódítás idején Peruban. A fajta életben maradt a vidéki kis falvaknak köszönhetően, ahol a kutyák még mindig szép számban megtalálhatók. Újabban a perui tenyésztők azon dolgoznak, hogy megvédjék a perui szőrös kutyák maradványait, biztosítva a jelentős törzsválasztékot.
Ezek a kölykök kissé makacsok lehetnek, és már fiatal koruktól kezdve megfelelő kiképzést igényelnek. Emellett testápolóra és sok fürdetésre van szükségük a leégés, a pattanások és a száraz bőr megelőzése érdekében. Ráadásul a kutyák szenvednek a forró éghajlatú helyeken.
NORSK LUNDEHUND
Első pillantásra találsz valami rendkívüli dolgot ezekben a kutyákban? Figyelj oda, a Lundehundnak van néhány meglepő tulajdonsága, amelyek fizikailag eltérnek minden más fajtától.
Az egyik ilyen különös tulajdonságuk, hogy minden mancsukon hat lábujj van. Megszámolhatod. A vállukat a nyakukkal egyetlen ízület köti össze, ami lehetővé teszi számukra, hogy a lábaikat mindkét irányban egyenes vonalban kinyújtsák. Ezenkívül a homlokuk egészen a hátukig ér. A hallójárataikat is képesek akaratuk szerint lezárni, hogy megakadályozzák a szennyeződés vagy a víz bejutását.
Mindezek teszik a Lundehundot hihetetlenül jó madárvadásszá, fürge úszóvá, és nagyszerű mászóvá a meredek sziklákon és hasadékokon. A kutyákat eredetileg papagájvadászatra képezték ki a távoli 17. században, de miután a gyakorlat kiesett a használatból, a fajta majdnem kihalt. 1963-ra már csak hat példány élt. Azonban egy elhivatott csapat gondoskodásának és erőfeszítéseinek köszönhetően néhánytenyésztők, ma legalább 1500 él belőlük.
Sajnos a fajtának van egy súlyos genetikai problémája: a Lundehund gasztroenteropátia nevű betegség, amely megakadályozhatja, hogy a kutyák tápanyagokat és fehérjéket vonjanak ki a táplálékból.
Lásd még: 6 tipp, ha egyedül hagyja otthon a kutyájátKÍNAI CÍMERES KUTYA
Más néven is ismert Kínai címeres kutya Ezeket a szegény kis kutyákat az emberek gyakran megvetik, mert nem túl vonzóak a szemnek. A valóságban ezek a kutyák nem mindig szőrtelenül születnek: két fajtájuk van, az egyiknek van szőre, a másiknak nincs. Mindkettő születhetett ugyanabban az alomban.
Érdekes módon a szőrtelen fajtának is lehet szőrzete, ha a szőrborítás hiányát okozó gén nem fejeződik ki olyan erősen. Ha ez előfordul, akkor tényleg nehéz lehet a két fajtát távolról megkülönböztetni. Egy másik furcsa különbség, hogy a szőrtelen kutyáknak gyakran hiányzik a teljes előfogsor.
Érdekes megjegyezni, hogy a kínai címeres kutyák nem Kínából származnak. Senki sem tudja biztosan az eredetüket, sokan azt gyanítják, hogy a fajta Afrikából származik. Arra is van némi bizonyíték, hogy ezek a kutyák a mexikói pelado fajtával osztoznak bizonyos tulajdonságokban.
CAROLINA KUTYÁJA
Más néven Amerikai dingók (Ha esetleg a "Carolina kutyája" viccesen hangzik), ez a kutya nem tűnik túlságosan szokatlannak. Ami azonban egyedivé teszi, az nem a külsejében, hanem a DNS-ében rejlik.
A karolinai kutya lehet a legrégebbi kutyafaj Észak-Amerikában, hiszen már a korai indián településeken, barlangrajzokon is megjelent. DNS-ük közös az ausztráliai dingókkal és az új-guineai énekes kutyákkal is (ez minden név...).
Viszonylag primitív állatok, amelyek szociális hierarchiaproblémákkal küzdenek (nem ajánljuk őket első gazdiknak).
CUR CATAHOULA
Nem csak a név az egyetlen vicces dolog ezekben a kutyákban, hanem az is, hogy kiváló vadászok, és még arra is képesek, hogy üldözés közben fára másszanak.
A fajta feltehetően az egyik legrégebbi fennmaradt fajta egész Észak-Amerikában. Már az amerikai őslakosok is nagyra becsülték őket hihetetlen vadászati képességeik miatt. A fajta nevét a Louisiana állambeli Catahoula Parish-ról kapta, ahonnan a fajta ered.
Mivel "munkakutyák", köztudottan sok energiával rendelkeznek. Ha megfelelően képzettek, ezek a hűséges kutyák könnyen alkalmazhatók terelésre, rendőri munkára vagy akár csak trükközésre és a család szórakoztatására.
NÁPOLYI MASZTIFF
Ha valaki rajong a Harry Potter-filmekért, akkor bizonyára Hagrid háziállatára, Fangra gondol. Bár nem olyan hihetetlenül nagyok, mint amilyennek a filmekben tűnnek, a számok mégis lenyűgözőek: 75 centiméter a vállukig, amikor négykézláb állnak, és akár 150 kiló is lehet a súlyuk.
A történelem során a fajta állítólag a római hadsereg oldalán harcolt, mivel arra használták, hogy az ellenséges lovak hasát megtámadják és megsebesítsék őket.
A második világháború után a fajta majdnem kihalt, de egy olasz festő erőfeszítéseinek köszönhetően, aki a fajta védelmére kennelt alapított, a nápolyi masztiffok megmenekültek. A festő azt a kevés nápolyi masztiffot, ami megmaradt, angol rokonaikkal keresztezte, hogy segítsen a genetikai vonal diverzifikálásában. Ez működött.
A kutyák nagyszerű háziállatok, de rendkívül védelmezik a családjukat.
Ezért már fiatal koruktól kezdve szocializációra van szükségük, hogy ne váljanak túl agresszívvá az idegenekkel szemben. Ritkán ugatnak, hacsak nem provokálják őket, és ezért híresek arról, hogy észrevétlenül támadnak a betolakodókra.
